Nagyobb egybefüggő felületek öntözésére a nagy szórástávú turbinás fejeket használjuk, melyek egy vízsugár beállított szögtartományon belül forgásával öntöznek. Egy szórófejhez több fúvóka is tartozik, melyek segítségével az egy körön lévő, eltérő szögtartományban öntöző szórófejek egyenletes vízkibocsátása is megoldható.

Szórási szög: 40° - 310° vagy 360° körben
Öntözési sugár: 5,5 - 19,2 m.
Kisebb, feldarabolt területek öntözésére használjuk az egyidejűleg teljes területet öntöző, állítható szórástávú és szórási szögű spray szórófejeket. Rendkívül gazdag cserélhető fúvókakínálattal rendelkeznek, így könnyen igazíthatók a szabálytalan formákhoz.

Szórási szög: 25°-360°
Öntözési sugár: 2,1 - 5,5 m.

Növényágyások, konyhakertek, sziklakertek esőztető öntözésére alkalmasak a miniszórófejek. A pálcára szerelt szórófejekkel kis szórástávú, finom permetező öntözés valósítható meg. A kiemelőpálca méretének kiválasztásával a szórófej a növényzet fölé emelhető. Használatuk esetén a vizet mindenképpen szűrni kell a kis fúvókanyílások miatt. Hátrányuk, hogy nem húzódnak vissza a földbe, ezért alkalmazásuk közterületeken és kutyatulajdonosoknál nem javasolt, csepegtetőcsővel és csepegtetőgombokkal kiváltható.

Szórási szög: 90°, 180° vagy 360°
Öntözési sugár: 0,8 - 5,0 m.

Növénysorok, keskeny fűsávok öntözésére a merev falú csepegtetőcső használható. A csőben adott távolságokra több labirinttest van beépítve, mely lehetővé teszi a nyomástól független csepegő vízkibocsátást. Egy csepegtetőtest 1-4 l vizet bocsát ki óránként, a növényzetnek szükséges vízmennyiség az üzemidővel pontosan beállítható. A csepegtető öntözés ideje többszöröse lehet a szórófejekének, ezért minden esetben külön körre kell szerelni.

Csőátmérő: 16, 20mm
Csepegtetőtest távolság: 25, 33cm

Ezek után elkezdődhet a tervezés

A tervezés a részletes alaprajz legalább 1:100 arányú megrajzolásával kezdődik.
Ezután a növényzetnek megfelelő vízkibocsátó elemek /szórófejek, mikroszórók, csepegtetőcsövek/ kerülnek a helyükre, majd a mágnesszelepeket rejtő szelepház.
Ezt követi az elemek körökre osztása és a csőhálózat méretezése. Egy körre csak azonos típusú elemek kerüljenek és vegyük figyelembe a felmérésnél tapasztalt módosító körülményeket is. Ne "saccoljunk", a rendelkezésre álló vízvételi adatok, a vízfelhasználás és az áramlási veszteségek segítségével a szükséges csőkeresztmetszetek és az egy körön lévő elemek száma pontosan meghatározható.
A körökre bontást követően elkészül a nyomvonalterv és kiválasztható a megfelelő mágnesszelep és vezérlőautomatika.
Végül az öntözési program tervezhető, az egyes körök öntözési idejét a szükséges vízmennyiség határozza meg.