Automata öntözőrendszer

Vegyük sorra a különböző adottságok öntözőrendszerre gyakorolt hatását.

1. A vízvételi hely

Hálózati vízzel történő öntözés esetén ez általában a vízóraakna vagy a kerti csap. Ebben az esetben csak a megközelíthetőség okozhat gondot, ha egy burkolt vagy betonozott területen van elhelyezve. Ekkor a csővezeték nyomvonalán kereshető rákötési pont vagy a burkolat megbontása válik szükségessé.

Kútból történő vízvétel esetén mindenképp szükséges a maximális térfogatáram/homokolási határ/ és a napi vízhozam megállapítása. Ha a maximális térfogatáram mennyisége elegendő, lehet a kútból közvetlenül öntözni. Amennyiben kevés, de a napi vízhozam elegendő átmeneti tároló beépítése szükséges. Hogyha a napi vízhozam sem elegendő, akkor csak alternatív vízforrásként van lehetőség a kút használatára.

A kútból történő vízvétel legfontosabb műszaki eleme a szivattyú és vezérlése. Az olcsó szivattyú az esetek nagy részében nem megfelelő anyagminőséget rejt és ezért hosszú távon rendkívül drága. Egy gondosan ápolt kert növényállománya többszörösét éri egy jó minőségű, üzembiztos szivattyú és megfelelő védelem többletköltségének. Ezek kiválasztásában kérje az öntözőrendszer telepítőjének segítségét, hiszen az általa tervezett rendszert kell kiszolgálni.

A tetőn keletkező csapadékvíz elszikkasztása helyett egyre elterjedtebb a ciszterna létesítés, mely kúttal kiegészítve a vízelvezetésen kívül takarékos öntözést tesz lehetővé. A méret meghatározásához a tetőfelület és az öntözendő terület nagysága ad segítséget. A szivattyú esetében szélesebb kínálatból választhatunk, alkalmazhatunk olcsóbb száraz beépítésű szivattyút, de fontos szempont lehet a merülőszivattyúk üzembiztossága is.

2. A vezérlőautomatika és esőérzékelő elhelyezése

A vezérlőautomatika helyének kiválasztásában az elsődleges az elektromos csatlakozás és a mágnesszelepekkel történő összekötés lehetősége. Ezt követik a kényelmi, kezelhetőségi szempontok. A vezérlő kül és beltérben egyaránt elhelyezhető. Az esőérzékelő elhelyezésénél arra kell ügyelni, hogy a hulló csapadék hozzá férjen az érzékelőhöz. Ne helyezzük az érzékelőt lombos fa alá, vagy építmény oldalára és kerüljük az erősen szeles helyeket is.

3. Víznyomás és vízhozam

Az automata öntözőrendszer működésének egyik alapfeltétele a megfelelő nyomású és mennyiségű víz. Ezek az adatok nyomásmérő és egy ismert térfogatú vödör segítségével könnyen meghatározhatóak. Először mérhető a lezárt hálózat nyomása /statikus nyomás/, majd egy beállított nyomásérték/dinamikus nyomás/ mellett az időegység alatt átfolyó vízmennyiség állapítható meg a vödör segítségével. 2,5bar nyomás mellett 30liter/perc vízhozam alatt öntözőrendszer nyomásfokozó beépítése nélkül gazdaságosan nem telepíthető.
Ha a vízellátás kútból vagy ciszternából történik, akkor a szivattyúnak kell ezt biztosítani.

4. Meglévő burkolatok

Fel kell mérni, hogy mely burkolat kerülendő a nyomvonal meghatározásánál. A burkolatok egy része alatt nem lehet roncsolásmentesen átjutni, de van olyan burkolat ami alatt át lehet fúrni és olyan is, mely felszedhető és újra lerakható.
Megelőzendő az ilyenkor felmerülő problémát, kerti utak, járdák vagy kocsibejárók alá, az építésekor javasolt béléscsövet fektetni a későbbi átjárhatóság biztosítására.

5. A terület lejtése

Figyelembe kell venni a területen lévő szintkülönbségeket is hiszen egy körön jelentős magasságkülönbséggel két azonos szórófej egészen más öntözési képet mutat. Lehetőség szerint az egy körön lévő szórófejek között ne legyen 2 méternél több a szintkülönbség. Ha ez elkerülhetetlen, akkor a fúvókaválasztásnál kell a különbséget kiegyenlíteni.
A területen már meglévő vagy a későbbiekben építendő támfalak helyét és magasságát is meg kell határozni.

6. A terület és az épületek tájolása

Azonos növények öntözési igénye jelentősen megváltozik, ha a területen lévő lombos fák és épületek árnyékában helyezkednek el. Ezért a szórófejek elosztásánál ügyelni kell a körönként közel azonos fényviszonyok kialakítására.

7. Meglévő növényzet vagy kertépítészeti terv

Ez a legfontosabb szempont, hiszen a növények vízigényét kell az öntözőrendszernek kielégíteni. Pontosan meg kell határozni a különböző technológiájú öntözést igénylő területrészek határát és méretét, a növényállomány jelenlegi és jövőbeni nagyságát.

Ezen ismeretek birtokában lehet elkezdeni az automata öntözőrendszer tervezését.